A kiégés fogalma összetett, a folyamat többlépcsős, és nem könnyű megállapítani, hogy ki hol tart. Ebben a cikkben sorra vesszük a burnouthoz kapcsolódó három legelterjedtebb tévhitet.
Az első tévhit az, hogy a kiégés csak fáradtság, és leginkább a gyenge embereket érinti. Még mindig gyakran találkozom azzal a hozzáállással, hogy a kiégett ember gyenge, nem bírja a strapát, vagy esetleg kifejezetten lusta. Ennek pontosan az ellenkezője igaz. A legelkötelezettebbek vannak a célkeresztben. Kiégni csak az tud, aki valaha tudott lángolni, aki szenvedéllyel, valódi lelkesedéssel, tűzzel tette a dolgát. Pontosan az lett a veszte, hogy csak kifelé irányította a figyelmét a teljesítményre, a feladatokra és nem figyelt befelé a saját igényeire, a töltekezés fontosságára. Aki teng-leng, csak ímmel-ámmal végzi a munkáját, az jellemzően nem ég ki.
A második tévhit szerint, ha egyszer már kiégtem, soha többet nem éghetek ki, védve vagyok. Ez a tévhit egy veszélyes csapda. Aki egyszer megtapasztalta a kiégést, akár közepes, akár súlyosabb fokozatban, könnyen hiheti azt, hogy ez olyan, mint a bárányhimlő: aki egyszer átesett rajta, az innentől kezdve védve van. Ez azonban nem igaz.
Tipikusan azok érintettek a kiégésben, akik nagy lendülettel vetik bele magukat a munkájukba. Soha nem elégszenek meg semmivel, ami nem tökéletes, maximalisták és elkötelezettek. Mivel a személyiségük és a munkához való hozzáállásuk alapvetően dinamikus, ezért a kiégés utáni újrakezdés is újraindítja ezt a működési módot. Úgy is mondhatnánk, hogy amint már éppen jól van, újrakezdi azt a kört, ami a kiégéshez vezetett – hacsak nem iktat be rendszeres feltöltődési pontokat az életébe. Ehhez önfegyelem kell, és az a képesség, hogy nemet mondjunk olyan dolgokra – mind minőségi, mind mennyiségi értelemben – , amelyekre korábban igent mondtunk volna.

Szóval röviden, ha egyszer kiégtél, kiéghetsz még másodszor, sőt harmadszor is. Az a tény, hogy átestél rajta, nem véd meg, csak a rendszerszintű változtatás. Erről írok a kiégés ciklikusságáról szóló cikkben.
A harmadik tévhit szerint a kiégés mindenkinél pont ugyanúgy néz ki. Azt hiheted, ha láttál vagy tapasztaltál már kiégést, akkor bizonyára fel fogod ismerni a következő alkalommal, vagy másokon, hiszen nyilván ugyanazok lesznek a tünetek. Tudom, hogy már kezdek olyan lenni, mint a papagáj, de azért elmondom.
A burnout tünetegyüttes. Vannak bizonyos jellegzetességek, van tipizálási térkép, ami nagyjából meghatározza, hogy általában melyik fázisban milyen tünetek jelentkeznek, de ez személyenként és kiégésenként eltérő lehet.
A kiégés a fekete és a fehér szén között elhelyezkedő szürke zóna. Legalább ötven árnyalata van.
A tévhitek tisztázása azért fontos, mert a kiégés megelőzésében és kezelésében a tudatosság a legfontosabb eszközünk. Akkor is, ha magunkról van szó, és akkor is, ha másokról.
A kulcs mindig a tudatosság. Ez vezethet el a következő lépésig, amikor átgondolod, hogy mit lehet tenni.