Volt már szó a kiégés fogalmáról, tüneteiről. Az volt a célom, hogy be tudd azonosítani, hogyha te magad, vagy valaki más a környezetedben érintett a kiégésben. Ebben a cikkben azzal fogunk foglalkozni, mit tudsz tenni, ha valóban kiégtél, vagy azt gondolod, hogy afelé tartasz.
A kiégés felismerése tipikusan nem egy ünnepi pillanat. Bár visszatekintve, akár annak is vehetnénk. Ez a Rubikon, amelyen átkelve már semmi nem ugyanaz, mint volt, és döntést hozhatsz arról, hogy mit kezdesz ezzel az állapottal. Tudom, hogy elsőre ijesztő lehet, vagy bizonytalanságot ébreszthet. Nehéz is megfogni, hogy akkor ez most mit jelent pontosan. Ki vagyok én, aki kiégett? Arra bátorítalak, hogy az első döbbenet után vegyél egy mély levegőt, és próbálj meg erre a helyzetre úgy tekinteni, mint egy feltárulkozó lehetőségre.
Először is csak állj meg és fogadd el, hogy ez van, ez a realitás. Vedd sorra a jellemző tüneteket, fogalmazd meg, hogy mikor kezdődtek, hogyan súlyosbodtak és készíts egy állapotfelmérést.
Ezután pedig készíts egy számvetést az energia-menedzsmentedről. Mire megy el az erőd? Miből töltődsz? Próbáld meg számszerűsíteni. Hány százalék energiád megy el a munkára? Hány százalék jut a családra, a szeretteiddel való kapcsolat ápolására, hány százalék jut valódi töltődésre? Nyilván ezt nem tudjuk patikamérlegen kimérni, úgyhogy hagyatkozz a megérzéseidre és írd le ezeket a számokat. Vonj mérleget! Ez a gyakorlat apróságnak tűnhet, vagy akár időpazarlásnak is. Ha azonban leírod ezeket a számokat, vagy egy körbe, a cikkekbe berajzolod, hogy mire mennyi energiád megy el, akkor formát ölt valami, ami korábban megfoghatatlannak tűnt, így már sokkal könnyebb célokat megfogalmazni. Elkészült a mérleg? Mihez kezdj vele most? Mivel a változás extra energiát igényel, az első döntésednek arra kell irányulnia, hogy levegőhöz juss.
Mit tudsz elengedni az életedből? Vagy mit tudsz beengedni az életedbe, amiből energiához jutsz? Itt végig kell gondolnod azokat a tevékenységeket, amelyeket egy egységes blokként kezelsz, és eszedbe sem jut, hogy ezt fel is lehetne aprítani valahogy. Az emberek többsége a munkát egy nagy tömbnek tekinti. Nem szedi szét elemekre, feladatokra, alegységekre. Egy hatalmas sziklatömbként nehezedik rájuk. Kezdd el felbontani ezt a munkát, feladatokra, tevékenységtípusokra, alegységekre, csoportokra, és vizsgáld meg egyesével, hogy vajon mindegyiknek ugyanakkora-e az energiaigénye, vagy esetleg más módon, kevesebb energiabefektetéssel is működhetne.
Egyáltalán, szükséges annak a tevékenységnek a végzése? Szükséges-e, hogy te magad végezd elejétől a végéig? Valójában mennyire fontos ez az egész?
A felmérési folyamathoz idő kell. Érdemes rászánnod egy-két órát, vagy akár pár napot vissza-visszatérően. A honlapon a tudástárban le tudsz tölteni egy munkafüzetet, amelyben végigvezetlek azokon a kérdéseken, amelyek segítik ezt az állapotfelmérést.
Ezt követően döntéseket kell hoznod annak érdekében, hogy az energiadeficitet kiegyenlítsd, az előző cikk metaforájával élve feltöltsd a kamrádat, pincédet, és fenntartsd ezt az újonnan megteremtett egyensúlyi állapotot. A döntés maga könnyen megszületik, hiszen mindannyian jobban akarunk lenni. A megvalósítás viszont nem könnyű. Ezt a folyamatot kísértem végig ügyfeleimmel az elmúlt több mint tíz évben. A coaching ülések abban segítenek, hogy ráláss azokra a vakfoltokra, amelyeket bármennyire igyekszel is, nem tudsz észrevenni, mert benne vagy.
Ezt József Attila fogalmazta meg a legszebben Nem én kiáltok c. versében: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a változás lehetséges. De amennyire észrevétlenül tudunk eljutni a kiégés állapotába, annyira sok tudatosságot igényel a fenntartható energia-menedzsment rendszerének kiépítése.
Első lépésként azt javaslom, töltsd le a munkafüzetet, készítsd el a saját energiaügyi számvetésedet, és készítsd elő azokat a döntéseket, amelyeknek eredményeképpen viszonylag hamar többletenergiához jutsz. Először valószínűleg te is azzal fogsz szembesülni, amivel jómagam és az ügyfeleim is, hogy sokkal több energia áramlik kifelé, mint befelé. Nem elég tehát arról számadást készíteni, hogy mi viszi az erődet, azt is fel kell mérni, hogy miből töltődnél. Amikor töltődésről beszélek, valódi, minőségi feltöltődésre gondolok.
Jómagam például nagy kávérajongó vagyok, és a kiégés időszakában naponta akár öt kávét is megittam. Ez ugyan rövid távon felpörgetett, de az ilyen típusú töltődés csak látszat, nem valódi. Nekem az volt az első döntésem, hogy csökkentsem a kávéadagomat. Lehet, hogy ez szinte nevetségesnek tűnik, de nem volt egyszerű. Mi volt a módszerem? Amikor jött a, most kell egy kávé vagy elalszom, akkor kávé helyett energetizáló gyakorlatokat végeztem. Ez a pár perc felélénkített és sikerélményt adott az, hogy megtapasztaltam, van más út. Az energetizáló gyakorlatokról bővebben a tréningeimen, tanfolyamaimon hallhatsz, ha érdekel, akkor iratkozz fel a hírlevelemre, hogy értesülhess a következő lehetőségekről. Az én példám csak egy a lehetséges sok közül. Azért osztottam meg veled, hogy lásd, milyen apró lépésekkel kezdődik a változás.
A legfontosabb: kezdd el!
